hétfő, augusztus 18

Bádogozó készletek napkollektorok tetőbe integrálásához,napenergia, kollektor

Bádogozó készletek napkollektorok tetőbe integrálásához, napenergia

Bádogozó készletekkel a napkollektorok a tetőhéjalás helyett, a tetőbe integrálva építhetők be. A bádogozó készletek hasonlóak a tetőablakoknál alkalmazott bádogozáshoz. Mivel a napkollektorok dobozszerkezete alumínium, javasoljuk a bádogozásnál is az alumínium, esetleg a horganyozott lemezt. A bádogozó készletek egységcsomagban kaphatók, a csomagok a bádog elemeken kívül tartalmaznak minden olyan segédeszközöket (csavarok, tömítő-szalagok, szegek, stb.), amik a szereléshez szükségesek.

A napkollektorok tetőbe integrálásához alkalmazott idomokat, lefogó bilincseket a szarufákra kell felcsavarozni, és ezekkel kell rögzíteni azokat, biztosítva a hőtágulási lehetőséget.
Külön bádogozó készlet kapható a kollektorok egy, vagy egymás alatt két sorban történő beépítéséhez. Az alapbádogozó készlet a két szélső napkollektor, a bővítő készlet pedig a közbenső kollektorok, beépítésére szolgál.

Napkollektor szerelési egység, napenergia

A szoláris szerelési egység olyan előre gyártott, kompakt egység, ami tartalmazza a napkollektoros rendszerek működtetéséhez szükséges berendezések, szerelvények többségét. Alkalmazásával a szoláris kör szerelése lényegesen egyszerűbbé válik, és biztosított a szakszerű működtetés.

Tágulási tartály, napenergia

Napkollektoros rendszerekben a tágulási tartály feladata hogy az üzemszerűen előforduló hőmérséklethatárok között lehetővé tegye a fagyálló hőhordozó közeg térfogatváltozását. Erre a célra zárt, gumimembrános tágulási tartályokat kell használni. Az ilyen tartályok térfogata rugalmas, gumimembránnal ketté van választva, a membrán (hártya) egyik oldalán a hőhordozó közeg, a másik oldalán gáz, általában levegő van. A tartály működési elve a levegő összenyomhatóságán alapul. Ha a napkollektoros rendszerben megnő a hőmérséklet, a hőhordozó közeg kitágul, a membránon keresztül összenyomja a tartályban lévő levegőt úgy, hogy a rendszer nyomása csak kis mértékben emelkedik.

Ide kattintva kapcsolatba léphet velünk!

vezérlő és szabályozó berendezések, napenergia, kollektor

A vezérlő és szabályozó berendezések a napkollektoros rendszer irányítására szolgálnak. Feladatuk a napenergiánál pl. az, hogy a szivattyú bekapcsolásával megindítsák a hőhordozó közeg keringését akkor, amikor a napkollektorban lévő munkaközeg hőmérséklete nagyobb a tároló hőmérsékleténél, tehát a napkollektorból a hasznos hő szállítható a tárolóba.

A szabályozási feladatokat a tárolók, és a napkollektorok száma határozza meg. Alkalmazható egy, két, vagy három tárolós rendszer, egy vagy két napkollektormezővel. A napenergia tároló általában melegvíz tartály, fűtési vizet tároló puffertartály, vagy medencevízfűtés esetén maga a medence.
A napkollektorokat az esetek többségében tetőszerkezetre kell felszerelni. Az alkalmazott rögzítő-elemeknek olyanoknak kell lenniük, hogy ellenálljanak a kültéri időjárás viszontagságainak és a rozsdásodásnak, karbantartást ne igényeljenek, biztonságos, beázást nem okozó felszerelést tegyenek lehetővé, ezzel egyidőben a legoptimálisabb elhelyezést válasszuk a napenergia hasznoítására.

Fontos szempont az esztétika is, a napkollektorok és tartószerkezeteik nem ronthatják az épület külső látványát.

A napkollektorok felszereléséhez eloxált alumíniumból készült szerelőkeretek javasolunk, ezek kielégítik a fenti követelményeket. A keretek egységcsomagban kaphatók, méretre szabva, előfúrva, az összeszereléshez szükséges rozsdamentes acél kötőelemekkel együtt.

A keretek alkalmazásával a napkollektorok könnyen, gyorsan, különösebb szakismeret nélkül is felszerelhetőek.

Más-más szerelőkeret ajánlott a ferde ill. a lapos tetőre. A keretek kettő vagy három darab napkollektor felszereléséhez készülnek, ezek egymás mellé helyezésével 2-10 db-ig tetszőleges számú napkollektor felszerelhető a napenergia hasznosítására. A keretek egymás mellé sorolásához szintén eloxált alumíniumból készült összekötő elemeket kell alkalmazni a kollekroknál.

Ferde-tetős szerelőkeretek az általánosan használt tetőfedő anyagok többségénél alkalmazhatók.
A keretek kollektoronként (napkollektoronként) 2 db ún. tetőkampóval, vagy tőcsavarral rögzíthetők a tetőszerkezethez, általában a szarufához. A tetőkampó - hasonlóan a hófogó kampókhoz - a tetőcserép, vagy egyéb elem alá tolható, és itt lecsavarozható.

Lapos-tetős szerelőkeretek alkalmazásával a napkollektorok bármilyen sík területen felszerelhetők a napenergia hasznosítására. Ez lehet épületek lapos tetőre, vagy pl. talajszint az épület, esetleg medence mellett. Lapos-tetős keret alkalmazható a napkollektorok függőleges falra szereléséhez is.

A lapos-tetős szerelőkeretek dőlésszöge 45°. Ha a tető 20m-nél magasabb, akkor a napkollektornál megerősített kivitelű keretet kell alkalmazni. A szerelőkeretek alkalmazásához ki kell képezni egy megfelelő vízszintes, síkfelületet. Ehhez a szerelőkeretek lecsavarozással vagy súlyterheléssel rögzíthetők.

Ide kattintva kapcsolatba léphet velünk!

vasárnap, augusztus 17

napkollektoros rendszerek TARTOZÉKAI, KEZELÉSE ÉS KARBANTARTÁSA, napenergia, kollektor

A napkollektoros rendszerek tartozékai, napenergia, kollektor

A napkollektor rendszerek általában az alábbi fő részekből állnak:
- Napkollektorok, melyek elnyelik, és hővé alakítják a napsugárzás energiáját.
- Tárolók, melyek a napkollektorokkal termelt hőt melegvíz formájában tárolják a napsütés-mentes időszakra(napenergia).
- Működtető, szabályozó, biztonsági, és ellenőrző berendezések, szerelvények. Ide tartozik a napkollektor keringető szivattyúja, az automatikája, a tágulási tartályja, a biztonsági szelepe, visszacsapó szelepe, a légtelenítője, a nyomásmérője, a hőmérője és egyéb szerelvények.

Általános követelmények, napenergia, kollektor

A melegvíz-termelő napkollektoros rendszerek legfontosabb eleme maga a napkollektor. Ahhoz azonban, hogy a rendszer jól és jó hatásfokkal működjön, szükséges, hogy a többi elemet is gondosan válasszuk ki.

A napkollektor rendszer megvalósítása épületgépészeti tevékenység, a szerelési munkálatok hasonlóak a fűtés- és vízvezeték-szerelési munkákhoz. A felhasznált szerkezeti és szerelési anyagok többsége is megegyezik az ott alkalmazottakkal. Néhány különleges szempont azonban eltérő, melyeket fokozottan figyelembe kell venni.
Ezek a következők:

- A napkollektor rendszereknek nincs meghatározott, állandó teljesítménye. A kollektor által szolgáltatott energia pillanatról-pillanatra változhat a napsütéstől- és a léghőmérséklettől függően. Ezért a rendszer tervezésekor, méretezésekor napi, ill. időszakra átlagolt hasznosítható hőmennyiséggel kell számolni.

- A jó minőségi kollektorok üresjárási hőmérséklete igen magas, elérheti a 180°C –t. Üresjárat mindig előfordul, azt kivédeni nem lehet (pl. áramszünet), ezért az újrainduláskor – rövid ideig – ez a magas 100°C feletti hőmérséklet jelenik meg a teljes rendszerben, ezt az összes szerkezeti elemnek el kell viselnie. Ezért nem lehet pl. műanyagcsövet, gumibetétes csövet, stb. alkalmazni.
Fokozottan kell ügyelni a hőtágulási lehetőségekre is, bizonyos teljesítmény felett gondoskodni kell a kollektorok nyári hűtéséről is.

- A nagy közeg-hőmérséklet miatt, napkollektoros rendszerekben az üzemi nyomás is magas, ezért a hőhordozó közeg forrásának elkerülése érdekében az üzemi nyomást körültekintően kell meghatározni, ami a forráspont hőmérsékletét is befolyásolja. Ezért célszerű az üzemi nyomást legnagyobb 3-4 bar érték alá beállítani, mivel úgy az alkalmazott fagyálló folyadék-víz keverék forráspontja nem emelkedik 150°C körüli érték fölé.

Az épületgépészetben általában 1-1,5 bar üzemi nyomást és 2,5 bar nyomásra alkalmas biztonsági szelepet alkalmaznak. Meg kell tehát nézni, hogy a beépített berendezések megengedett legnagyobb nyomása a biztonsági szelep nyitó-nyomásánál magasabb kell, hogy legyen.

- Egész évben üzemelő napkollektoros rendszereket általában fagyálló folyadékkal kell feltölteni. Ez fokozott figyelmet és körültekintést igényel, ugyanis csak nem mérgező, propilén-glikol alapú, illetve monopropilén-glikol alapú fagyállót szabad alkalmazni, és akkor is rendszeresen ellenőrizni kell, hogy meghibásodás esetén a fagyálló folyadék az ivóvíz hálózatba ne kerülhessen be.

Ide kattintva kapcsolatba léphet velünk!

A napkollektorok alkalmazása, napenergia, kollektor

A napkollektorokat alkalmazzák:

Szabadtéri vagy fedett medencék fűtésére,
Használati-melegvíz (HMV) készítésre
Épületek kiegészítő fűtésére
Ezek az alkalmazások egymástól eltérő üzemmódokat jelentenek, így más-más követelményeket támasztanak a napkollektorokkal szemben.

· Szabadtéri medencék fűtése, napenergia, kollektor

Nyáron, szabadtéri medencék fűtésére alkalmazott napkollektorok közepes hőmérséklete nem sokkal magasabb a környezeti levegő hőmérsékleténél. A levegő hőmérséklete 25-32°C, a medence vizének hőmérséklete 24-28°C, amit 35-40°C-os napkollektorral lehet fűteni. A napsugárzás teljesítménye ~800 W/m2. Ekkor a napkollektorok hatásfok képletében szereplő független változó X = 0-0,2 körüli érték.
Legrosszabb hatásfoka ebben az esetben - erős tükröződése miatt - a vákuumcsöves napkollektornak van.
Szabadtéri medencék fűtésére, tehát egyszerű, viszonylag olcsó, lefedés nélküli napkollektorokat is eredményesen lehet alkalmazni a napenergia hasznosítására, sőt ezeket, a napkollektorokat elsősorban erre a célra gyártják.
A lefedéssel készült napkollektorok – síkkollektorok - nagyobb teljesítménye viszont, hidegebb napokon érvényesül, ezért nyáron, medencefűtés esetén ezekkel, a napkollektorokkal 15%-al nagyobb teljesítmény érhető el.

· Egész éves használati-melegvíz készítés, napenergia, kollektor

A napkollektorok leggyakoribb alkalmazási üzemmódja a használati-melegvíz (HMV) készítés.
A HMV készítés esetén a napkollektorok hőmérséklete általában 30-40°C-kal magasabb a környezeti levegő hőmérsékleténél, ekkor a hatásfok független változója X>0,04. Ebben az üzemállapotban a síkkollektorok és a vákuumos kollektorok hatásfoka közel megegyezik, 60% körüli érték, ebből következően ajánlott az olcsóbb és könnyen kivitelezhető síkkollektorok alkalmazása.

· Fedett medencék egész éves fűtése, napenergia, kollektor

Fedett medencék egész éves fűtése a kollektoroknak valamivel kedvezőbb üzemmódot jelent, mint a HMV készítés. Ennek oka, hogy a kollektoroknak egész évben a viszonylag hideg medencét kell fűteniük. Ebben az üzemmódban vákuumos kollektorokkal kb. 5%-al érhető el jobb eredmény, mint a síkkollektorokkal, de ez utóbbiakat kárpótolja a tartóssága és a kisebb beruházási költség.

· Épületek kiegészítő fűtése, napenergia, kollektor

Épületek fűtése esetén a kollektor és a környezeti levegő közötti hőmérsékletkülönbség 40-60°C, ugyanakkor a napsugárzás értéke általában 400-500 W/m2. A hatásfok paramétere így X = 0,1 körüli érték. Ebben az üzemállapotban legjobb hatásfoka a vákuumcsöves és a síkkollektornak van, mivel ilyenkor jelentkezik a kiváló hőszigetelés előnye.

A napkollektorok kiválasztásának egyéb szempontjai

A napkollektorok kiválasztásánál a hatásfokon kívül célszerű figyelembe venni a gyártó cég megbízhatóságát, szervízszolgáltatásait, és garanciális feltételeit is. Természetesen fontos szempont a napkollektorok ára is, ugyanis azok jelentős hányadot jelentenek egy teljes rendszer beruházási költségeiből.

Ide kattintva kapcsolatba léphet velünk!