A Napsugárzás

A napsugárzás a légkör határán az alábbi tartományokra osztható:

· Ibolyántúli sugárzás, részaránya 9%.
· Látható fény tartománya, részaránya 49%.
· Nem látható infravörös (hő-) sugárzás, részaránya 42%.

Fentiekből látható, hogy a légkör, a földfelszínre érkező napsugárzás gyengülését okozza, amit jelentősen befolyásol az időjárás állandó változásától függő felhőzet és köd jelenléte, ezek a napsugárzás jelentős részét visszaverik, ill. elnyelik.

A Föld forgástengelye és a Nap körüli keringés tengelye közötti 23,5°-os eltérés miatt a Nap látszólagos pályája az égbolton az év minden napján más és más. Ez a pálya télen alacsonyabb, nyáron magasabb, ami természetesen befolyásolja a hasznosítható energia mennyiséget is.
Mivel Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található, a napsütéses órák száma megközelítőleg 2100 óra/év, az érkező napsugárzás hőmennyisége ~1300 kWh/m2 év, csúcsértéke nyáron, a déli órákban, tiszta égbolt esetén eléri, néha meghaladja az 1000 W/m2 értéket (1. ábra).
1. ábra: A földfelszínre érkező napsugárzás

Magyarországon ennek a hőmennyiségnek legnagyobb értéke – megközelítőleg évi 1450 kWh/m2 – a déli tájolású és 40-42°-os dőlésszögű felületre érkezik. Erre az értékre hatással van a hőelnyelő – napkollektor – optimális dőlésszöge, tájolása, illetve a napenergia-hasznosító berendezés típusa ill. üzemi körülménye is.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy célszerű-e a Nap irányába forgatni a hőelnyelő készüléket. Mivel a napsugárzás jelentős része határozott irány nélküli szórt sugárzás, a napkövetéssel elérhető teljesítménynövekedés általában nem áll arányban a forgatás miatti bonyolultság- és költségnövekedéssel.

Ide kattintva kapcsolatba léphet velünk!