A napkollektor a felületére érkező napsugárzásnak csak egy részét alakítja át hasznos hőenergiává. Hasznosított hőenergiának, aminek az átlagértéke 20-80% körül mozog, azt nevezzük, amit a hőhordozó közeggel elvezetünk a kollektorból.
A napkollektor hatásfokát a hasznosított hőmennyiség, és a kollektor hasznos felületére napsugárzás útján érkező hőmennyiség hányadosa határozza meg:
Hasznosított hőmennyiség
-------------------------------------------------- = Kollektor hatásfok
Kollektorfelületre érkező hőmennyiség
A napkollektorok hatásfoka nem állandó, pillanatnyi értéke függ a napsugárzástól, a kollektor optikai veszteségétől (lefedés hatékonysága ill. a hőelnyelőlemez elnyelési képessége), valamint a kollektor hő-vesztességétől (felépítés ill. a szigetelés hatékonysága), ez a kollektor és a környezete közti hőmérséklet különbség függvénye.
Azért, hogy a napkollektorok egy hatásfok értékkel minősíthetőek legyenek, a hatásfokgörbe egy jellegzetes üzemmódra vonatkozó pontját szokás megadni (5. ábra), mint jellegzetes hatásfokot. Ez az üzemmód 800 W/m2 értékű napsugárzásnál, és ΔT=40°C kollektor és környezeti hőmérsékletkülönbségnél van, ahol a független változó értéke: x=40/800=0,05.
A napkollektorok alkalmazási területei és kiválasztásának szempontjai
A kereskedelmi forgalomban az alábbi típusú napkollektorokat találjuk:
- lefedés nélküli, nem különleges bevonatú síkkollektor,
- nem különleges bevonatú síkkollektor, lefedéssel,
- különleges bevonatú síkkollektor, lefedéssel (leggyakrabban előforduló)
- különleges bevonatú, vákuumos síkkollektor,
- vákuumcsöves kollektor.
Ide kattintva kapcsolatba léphet velünk!
péntek, augusztus 15
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése